Mély-ég objektumok

Abell galaxishalmazok

Abell1060 galaxishalmaz (Hidra I halmaz)

Abell1060-LRGB-20160527-T32-300s-bin2-TTK

Még tavaly ősszel készítettem egy listát azon galaxishalmazokról, melyeket a jövőben majd le szeretnék fotózni. Időközben sok publikációt is elolvastam róluk, ugyanis nagyon érdekelt ez a csillagászati téma. A lehetséges célpontok között volt az Abell1060 is. A halmaz tagjaira két sziporkázó, a Tejútrendszerünkhöz tartozó csillag fénye mögött látunk rá. Az észlelési programomba, ha élhetek ezzel a kifejezéssel, viszont nem kimondottan a látványa, sokkal inkább érdekességei miatt került be anno. Tovább.>>

Hickson kompakt galaxiscsoportok

Hickson68 (NGC5350, NGC5353, NGC5354, NGC5355, NGC5358) – Paul Hickson interjú

Hickson68-LRGB-20170326-2144-sx-bin2-360s-TTK

35 év telt el, hogy Hickson publikálta a kompakt galaxiscsoportok tulajdonságait taglaló munkáját (Systematic properties of compact groups of galaxies – Hickson, 1982). Ezt újabb felismerésekkel, és ahogy az lenni szokott, újabb kérdések feltevésével egészítette ki az évek során. De nemcsak saját maga, hanem más csillagászok is előszeretettel tanulmányozták ezeket a csoportosulásokat, illetve támaszkodtak eredményeire. Hickson talán máig az egyik legteljesebb és legjobban tanulmányozott mintát állította össze ebben a témában. Kijelenthető, hogy az ő munkásságának is jelentős szerep jutott abban, hogy a csillagászok ma már többet tudnak a galaxisokról, mint évtizedekkel korábban. Az öt galaxist tömörítő Hickson68 kompakt galaxiscsoport a Vadász Ebek (Canes Ventaici) csillagkép területén, a Seginus (γ Boo), Alkaid (η UMa) és a Cor Caroli (α2 CVn) háromszög déli oldalának közelében található. Tovább.>>

Messier objektumok

M1 – Rák-köd

M1-LRGB-20131029-TTK

… 1054-ben kínai csillagászok egy nyári estén az eget tanulmányozva éjfél után felfigyeltek egy vendégcsillagra (ko-hszing), mely a Bika csillagkép szarva között tűnt fel. Fényessége túlragyogta a Jupitert és a Vénuszt is, és sokáig szabad szemmel látható maradt még a nappali égen is. … Tovább. >>

M3

M3-LRGB-20140604-TTK

Az M3 a Tejútrendszer nagyjából 150 ismert gömbhalmaza közül az egyik legnagyobb tömegű és egyben az egyik legfényesebb is. Gondoljunk csak bele, hogy ilyen távolságból is 6.2 magnitúdósnak látszik. Ebből kiszámolható, hogy -8.93 magnitúdós az abszolút fényessége. Olyan, mintha 300000 Nap fényével ragyogna. A kutatók szerint nagyjából félmillió csillagból áll. Tovább.>>

M13

M13-LRGB-20131004-TTK

Az M13 az északi égbolt talán egyik legtöbbször észlelt objektuma. Nincs olyan távcsővel rendelkező műkedvelő, aki legalább egyszer ne fordította volna távcsövét az M13 felé. Ez nem is csoda, hisz viszonylag kis távcsövekben is csillagokra bontható. Tovább. >>

M15

m15-20130704-ttk

Pontosan azonos beállításokkal készítettem a felvételt, mint az M13 esetén. Kíváncsi voltam, hogy milyen a fizimiskája az M13-hoz képest egy felvételen. Egészen más. … Tovább. >>

M16 – a teremtés oszlopai

m16-sas-kod-20130907-ttk

Az M16 és környezete a gyönyörűségét egy fiatal nyílthalmaz és a környéken található gáz és por kölcsönhatásának köszönheti. Már viszonylag kis távcsövekkel is kitűnő célpont. Ismert még Sas-ködként is. … Tovább. >>

M20 – Trifid-köd

m20-20130701-ttk

Egy éjszakára kiruccantam igazi vidéki sötét ég alá, hogy megörökítsem az M20-at. Erre Budapest miatt otthonról semmi esélyem sincs. Az M20 vizuálisan is az egyik kedvencem, ezért esett rá a választás. Ez lett az első asztrofotóm, amivel már elégedett voltam. … Tovább. >>

M27 – első LRGB próbálkozásom

m27-dumbbell-lrgb-second-20130808-ttk

Első LRGB próbálkozásom. Az ég borzasztó volt. Az objektumot szinte mindenki fotózta már, de kellett egy könnyű színes köd, amivel az LRGB alapjait elkezdhetem tanulni. … Tovább. >>

M33 belső vidéke extragalaktikus NGC és IC objektumokkal

M33-LRGB-20130914-TTK

… Mivel az én felszerelésem számára kissé nagy az M33 mérete, így megpróbáltam más aspektusból megközelíteni a témát. Az M33-on belül külön NGC és IC  katalógusban szereplő objektumok is találhatóak, melyek közül az egyik leghíresebb az NGC604 HII régió. Ez adta az ötlete, hogy a cél akkor legyen a galaxisban található ködök, csillagkeletkezési régiók, csillag társulások megörökítése, melyek az NGC és/vagy IC számmal rendelkeznek, és természetesen elférnek a látómezőmben. … Tovább. >>

M45

M45-20141212-1901-sx-300s-TTK

Az M45-öt mi magyarok Fiastyúkként szoktunk emlegetni, mely a csibéivel a Bika csillagkép hátán csücsül. A görögök Plejádoknak (Πλειάδες / Pleiades) nevezték, a mitológiai hét nővér után. Homérosz Odüsszeia és Iliász művében is említést tesznek a halmazról, de még a Bibliában is. Tovább>>

M51 (Örvény-köd) és az NGC5195

m51-20140327-ttk M51-LRGB-20140427-TTK

Ritkán szoktam ilyen kifejezéssel élni egy égi objektum esetén, de az M51 (NGC5194) az égbolt egyik ikonikus galaxisa. Egyszer érdemes lenne egy felmérést végezni, hogy a csillagászati könyvek mekkora százalékában szerepel a fotója. Amennyiben lesz egyszer idom, akkor végignézem a polcomon sorakozó nagy mennyiségű könyvet, és elkészítem a saját statisztikámat. Nagy összegben mernék fogadni, hogy jelentős százalékról lehet szó. Arra is nagyobb összeget mernék tenni, hogy a nem kimondottan csillagászati érdeklődésű, de azért a tudomány iránt fogékony emberek közül a legtöbben már látták a fotóját. A galaxis bizonyosan igen előkelő helyet foglal el az amatőrcsillagász bakancslistán is. Egy objektum, ami a legtöbbünknél a látni kell, észlelni kell kategóriába tartozik. E fotó elkészítésének egyik fő mozgatórugója is ez volt. De azért volt ott más is. Tovább.>>

M56

M56-20140724-TTK

„Csillagok nélküli köd, mely halvány.” Így írt az M56-ról Charles Messier. Valójában, az M4 kivételével a 29 általa katalogizált gömbhalmaza közül egyet sem tudott csillagokra bontani, mivel távcsöveinek teljesítménye messze elmaradt a mai műszerek mögött.

Az M56 a Lant csillagképben található, nagyjából félúton a Hattyú Albireo (β Cygni) és a Lant Sulafat (γ Lyrae) nevű csillagait összekötő egyenes mentén. Tovább.>>

M57 – LRGB változat

M57-LRGB-20140505-TTK

Az M57 volt az első mély-ég objektum, amit távcsövön keresztül megmutattak nekem még az Uránia Csillagvizsgálóban, a nyolcvanas években. Az M57 ott volt az első objektumok között, amiről felvételt készítettem. Ezzel az M57 fotóval pedig asztrofotózással töltött első évemet ünnepelem. Egy torta ez, amit saját magam sütöttem, de egy szeletet szívesen megosztok bárkivel. Tudom, nem tökéletes. Sokat kell még tanulnom. De remélem ez az első év csak a kezdet, és még sokáig „rongálhatom” az eget így vagy úgy. Tovább.>>

M71 – Gömbhalmaz a Tejút csillagai mögött

M71-LRGB-20160629-2337-sx-bin2-240s-TTK

Ami engem elsőre rabul ejtett, mikor távcsőben először láttam (ez sem ebben az évtizedben volt), az a sűrű csillagmező, ami „keretezi” a halmazt. A másik pedig, amit az első 150/1250 Newton távcsövem is nagyszerűen megmutatott, hogy közel sem annyira szabályos, mint azt egy gömbhalmaztól elvárnánk. Szinte nem is lehetett eldönteni a távcsöves látványa alapján, hogy inkább hasonlít laza és szabálytalan gömbhalmazra, vagy sűrűbb nyílthalmazra. Ma már persze biztosan tudjuk a választ, de nem volt ez mindig így. Odáig hosszú út vezetett. Tovább>>

M74  – SN2013ej szupernóva az M74-ben

m74-sn2013ej-20130809-ttk-label

Sajnos csak hajnali három előtt jutott eszembe 2013. augusztus 9-én, hogy az M74-ben lévő szupernóvát le kellene fotózni, így csak 44 másodperccel fért bele a kívánatos képmennyiség. Az ég csapnivaló volt, de sikerült megörökítenem az M74 galaxisban felrobbant szupernóvát. Tovább. >>

M76 – Pillangó az égen

m76-little-dumbbell-lrgb-20130901-ttk

Ez egy 10 (fotografikusan 12) magnitúdós 4 ívperc és 36 ívmásodperc méretu planetáris köd a Perseus csillagképben. Az M76 az egyik leghalványabb objektum a Messier katalógusban. … Tovább. >>

M81 – Bode galaxisa

M81 - 20131227 - ttk m81-lrgb-20140301-ttk

A galaxisra Johann Elert Bode akadt rá 1774. szilveszterén, és katalógusában a 17. sorszámmal látta el, éppen ezért az M81-et gyakran nevezik Bode galaxisának felfedezője után. Tőle függetlenül Pierre Méchain 1779 augusztusában újra megtalálta, és erről értesíttet Messier-t, akinek katalógusában a 81. sorszámot kapta. Tovább.>>

M82 – Az SN2014J szupernóva az M82 galaxisban

m82-sn2014j-20140204-ttk-mark

Az M82 galaxis asztrofotós szempontból nekem mindig egy érdekes kérdés volt. Sosem tudtam eldönteni igazán, hogy érdekel-e maga a téma vagy sem. Vagyis, készítsek-e fotót erről a galaxisról, vagy előbb más objektumra szánjak időt? Most biztosan sokan felhördülnek, és védelmébe kelnek ennek az asztrofizikai szempontból valóban érdekes galaxisnak. A kérdést végül a 2014. január 21-én fellángolt Ia típusú szupernóva döntötte el, mely a 2014J jelölést kapta. Tovább.>>

M92 és PGC59984

m92-pgc59984-20130725-ttk

Próbálom összegyűjteni magamnak a Messier gömbhalmazokat. Ennek szellemében született ez a felvétel. Szerettem volna rárakni a képre a PGC59984 galaxist. A bal alsó sarokban csücsül. … Tovább. >>

M97

M97-M108-20141224-0046-TTK M97-M108-LRGB-20150212-2124-TTK

Az M97 a Nagy Medve (Ursa Major) csillagkép Marek (β UMa) nevű csillagától alig több mint 2° távolságra van. A távcsőbe pillantva több fényesebb csillag kalauzol minket egészen a 9.9 magnitúdós és 3ˊ átmérőjű planetáris ködig. Az odavezető úton szembetalálkozunk egy keleti-nyugati irányba megnyúlt 8.6ˊ hosszúságú „fényszivarral”, mely a majdnem az élével felénk forduló M108-as küllős spirál galaxis. Tovább.>>

M108, kvazárok és távoli aktív galaxis magok

m108-20140329-ttk

Folytatva tavaszi túrámat az égbolton az M108-nál állítottam meg a távcsövemet, hogy felvételeket készítsek a Messier katalógus 40 galaxisának következő tagjáról, és még másról is, de erről majd kicsit később. Tovább.>>

NGC objektumok

NGC104 – 47 Tuc

ngc104-lrgb-20131217-2-ttk.jpg

… Az objektum az égbolt második legfényesebbnek látszó gömbhalmaza címet is birtokolja a maga 4 (vizuális) magnitúdójával. Előtte, a dobogó legfelsőbb fokán az Omega Centauri található. Azonban nemcsak látszólagos nagy fényességével kelt feltűnést a Tejút valamivel több, mint 150 ismert gömbhalmaza által alkotta társaságban. … Tovább.>>

Az SN2016gkg szupernóva az NGC613 spirál galaxisban

NGC613-LRGB-20161020-T32-300s-TTK-label

Az SN2016gkg jelölést kapott szupernóvát 2016. szeptember 20-án fedezték fel az NGC613 spirál galaxisban. Az akkor még csak 17.6 (CV) magnitúdós szupernóváról nem sokkal később kiderült, hogy különleges a maga nemében. Ez inspirált arra, hogy felvételeket készítsek róla, majd azokat kimérjem. Egyedül azonban mindez nem sikerült volna. Tordai Tamás nagyon nagy segítségemre volt a felvételek kiértékelésében. A legfőbb célom a szupernóva fényességváltozásának követése volt, melyhez alkalmanként akár egyetlen darab jól sikerül nyers felvétel is elegendő, de azért nem árt, ha van pár kontroll fotó is a tarsolyunkban. Végül összegyűlt kellő számú, megfelelő minőségű kontroll felvétel, így ezekből és a második napon felvett RGB szűrős képekből végül elkészíthettem a saját illusztrációs képemet is a cikkhez. Már csak maga a galaxis is elég érdekes ahhoz, hogy szenteljünk neki némi időt. Tovább.>>

NGC613

NGC613-20131206-ttk

… William Herschel a felfedezésekor egy 18.7 inch-es (47.5 cm-es) f/13-as műszert használt, de ő még nem ismerte fel valódi természetét. Erre egészen 1912-ig kellet várni, amikor elkészült az első felvétel az objektumról, melyen kirajzolódtak a karok, így spirál ködként sorolták be. Ez után az NGC613 még 101 évet várt arra, hogy egy távirányítású távcsövet nekiszegezzek, és elkészítsem monokróm felvételemet. … Tovább. >>

NGC660

ngc660-20131026-ttk

A Halak (Pisces) csillagképnek a határán található ez a roppant érdekes alakú égi objektum. Az NGC660 egy kis csoportosulás tagja, melyet legfényesebb galaxisa után M74 csoportnak is neveznek. … Tovább. >>

NGC891

NGC891-20130830-TTK NGC891-LRGB-20140923-TTK

Az NGC891 viszonylag közeli galaxis a maga 30 millió fényéves távolságával. 100000 fényév az átmérője, akárcsak Tejútrendszerünké, így könnyen gondolhatnák, hogy saját csillagvárosunk ikertestvérére tekintünk rá oldalról. Morfológiailag azonban az NGC891 típusa SA(s)b. Tehát nem küllős spirál galaxisról van szó, míg galaxisunk az. Tovább >>

NGC1097

NGC1097-20131206-ttk

… Az NGC1097 (Arp 77) küllos spirál galaxis a Fornax (Kemence) csillagképben található tőlünk 45 millió fényévre. A fényessége 10.2 magnitúdó, míg legnagyobb látszólagos kiterjedése 9.3 ívperc az égen. Úgynevezett aktív galaxis maggal (Active Galactic Nucleus – AGN) rendelkezik. Az NGC1097 a spirál galaxisok 1 százaléknyi kisebbségét alkotó a Seyfert galaxisok közé tartozik. … Tovább. >>

NGC1313

NGC1313-LRGB-20141028-TTK

A zűrzavar, a felfordulás olyan dolgok, melyet a legtöbb ember szeret messzire elkerülni az életben. Azonban, ha egy csillagászati objektumra mondják, hogy zűrzavaros, a helyzet máris merőben más. Ezek gyakran meghökkenthetik kinézetükkel a szemlélőt, illetve próbára teszik a tudományos elméleteket. Hamarosan látni fogjuk, hogy az NGC1313 katalógusjelű galaxis méltán érdemelte ki ezt a jelzőt, és nemcsak a kinézete miatt. Tovább.>>

NGC1316 (Fornax A)

NGC1316-LRGB-20150115-T32-TTK

Az NGC1316 a Fornax halmaz óriás rádiógalaxisa. Elég csak ránézni a felvételre, hogy az ember meggyőződjön róla, az NGC1316 galaxis múltja közel sem volt békés. A központi fényesebb részen héjak, fodrozódások figyelhetőek meg, mintha csak valaki kavicsokat dobott volna a tóba. A mag körüli részt porsávok ölelik körül. A látványt megkoronázva, nagyon halvány, de kiterjedt árapálycsóva veszi körül az egész galaxist. Tovább.>>

NGC1365

ngc1365-lrgb-20140131-t30-ttk

… A Fornax galaxishalmaz szerintem egyik legimpozánsabb tagja az NGC1365, mely tolünk nagyjából 56-60 millió fényévre található küllős spirál galaxis. Mérete az égbolton 11.2 x 6.2 ívmásodperc és 9.6 (V) magnitúdó a látszólagos fényessége. Megkapó szépsége miatt több szakirodalomban is Nagy Küllős Spirál Galaxisként (Great Barred Spiral Galaxy) hivatkoznak rá, … Tovább.>>

NGC1432 – Maia (M45 részlet)

NGC1432-maia-20131128-ttk

… Az M45-ben a hosszú expozíciós felvételeken reflexiós ködök is megfigyelhetőek. Kezdetben azt gondolták, hogy ez még a csillagok keletkezése után maradt hátra. Azonban az újabb modellek alapján a halmaz túl idős ahhoz, hogy ezek a születés után hátramaradt ködfoszlányok még egyben maradhassanak. A kék forró csillagok sugárzása ezt már rég elfújta volna. Sokkal valószínűbb az a magyarázat, hogy a nyílthalmaz éppen egy ködös területen halad keresztül, mely visszaveri a tagok fényét így gyönyörködtetve az észlelőt. … Tovább. >>

NGC1435 – Merope (M45 részlet)

NGC1435-Merope - 20130915 - ttk

… Az M45-ben a hosszú expozíciós felvételeken reflexiós ködök is megfigyelhetőek. Kezdetben azt gondolták, hogy ez még a csillagok keletkezése után maradt hátra. Azonban az újabb modellek alapján a halmaz túl idős ahhoz, hogy ezek a születés után hátramaradt ködfoszlányok még egyben maradhassanak. A kék forró csillagok sugárzása ezt már rég elfújta volna. Sokkal valószínűbb az a magyarázat, hogy a nyílthalmaz éppen egy ködös területen halad keresztül, mely visszaveri a tagok fényét így gyönyörködtetve az észlelőt. … Tovább. >>

NGC1514 planetáris köd

NGC1514-LRGB-20161104-0039-sx-bin2-360s-TTK

„Egyedülálló jelenség! Egy nagyjából 8 magnitúdós csillag halványan fénylő légkörrel, melynek körkörös az alakja és 3 ívperc az átmérője. A csillag pontosan középen van és a ködösség körülötte nagyon halvány és olyannyira egyenletes, hogy úgy vélem nem is csillagok alkotják. Nem lehet kétséges a kapcsolat a csillag és a légkör között.” Ezekkel a szavakkal jellemezte William Herschel, a ζ Persei-től nem egészen 3.5 fokra található planetáris ködöt, ami valójában már a Bika csillagkép területén található. Tovább.>>

NGC1532 és NGC1531

NGC1532-LRGB-20140729-TTK

A Tejútrendszeren túl, a galaxisok birodalma egy mozgalmas világ. A galaxisok közötti kölcsönhatás és ütközés teljesen hétköznapi eseménynek számít az világegyetemben, mondhatni szerves részei a galaxisok fejlődésének. A legtöbb csillagvárosról elmondható, hogy részt vett már ilyen interakcióban. Ez alól a Tejútrendszerünk sem kivétel, ugyanis több ütközést elszenvedett már, melyből eddig győztesen került ki, és ennek köszönhetően gyarapodott. A nagy halak felfalják a kisebb halakat, és így nőnek folyamatosan. De nem csak ennek köszönhetően. Tovább. >>

NGC1808

NGC1808-LRGB-20140424-TTK

A Galamb csillagkép rejt egy igen izgalmas galaxist, az NGC1808-at. Érdekes módon az amatőrcsillagászok viszonylag ritkán észlelik. A hosszú ideje tevékenykedő általam ismert asztrofotósok repertoárjából teljesen hiányzik. Itt természetesen csakis a külföldiekre gondolok, mert hazánkban még 5 fok magasságba sem emelkedik deleléskor ez a galaxis. Megfigyelése itthonról bár nem lehetetlen, de igazi kihívás. Az égen egy nagyjából 6.5 ívperc kiterjedésű és körülbelül 10 magnitúdós objektumról van szó. Tovább.>>

NGC2808 – Csillagok generációi a gömbhalmazokban

NGC2808-LRGB-20170220-T32-180s-TTK

Az NGC2808 a Tejútrendszer ősi csillaghalmazai között is igazi óriásnak számít. Ugyan van nála nagyobb, és masszívabb is akad, de 130 fényéves átmérője és tömege, ami 1.42 milliószorosa Napunkénak, így is messze kimagaslónak számít a gömbhalmazok mezőnyében. Csillagai extrém koncentrációt mutatnak a mag felé. A 12 fokozatú Shapley-Sawyer féle osztályozás szerint, mely a gömbhalmazok előbb említett tulajdonságon alapszik, az I. osztályba tartozik. Nem sok riválisa akad. Csak a hazánkból is megfigyelhető M75 (Nyilas csillagkép), és az NGC7006 (Delfin csillagkép) esetében tapasztalhatunk hasonlót. Talán már magában az NGC2808 impozáns paraméterei, illetve az ennek köszönhető látványa is izgalmassá tenné a 31300 fényévre (9.1 kpc) lévő, 6.2 magnitúdós gömbhalmazt. Én elsősorban mégsem ezért választottam ki. A gömbhalmazok megismerésében játszott kulcsfontosságú szerepe volt az, ami számomra különösen érdekessé tette. Tovább.>>

NGC2903

NGC2903-LRGB-20150309-2026-sx-480s-TTK.JPG

Szeretek magamnak megfigyelési programokat összeállítani. Nem kell komoly tudományos tevékenységre gondolni, csupán valami vezérelvet követve böngészem végig az eget, választom ki az egyes célpontokat. Ez a felvétel folytatása annak a sorozatnak, amit még az NGC7331-gyel kezdtem el. Az NGC2903 egy újabb tagja annak a mély-ég gyűjteményemnek, melyek valamely módon kimaradtak Messier katalógusából. Tovább.>>

NGC3201

NGC3201-LRGB-20160208-T30-180s-TTK

Ez a 8.24 (V) magnitúdó fényességű gömbhalmaz több olyan tulajdonsággal is rendelkezik, mellyel felhívja magára a figyelmet. Más gömbhalmazokkal összehasonlítva rögtön igen szembetűnő, hogy szerkezete laza, csillagaik a mag felé kevéssé koncentráltak. Nemcsak igen laza a felépítése, de igen kiterjedt is. Látszólagos mérete az égbolton 18.2ˊ.  Minthogy 10°-nál alacsonyabb galaktikus szélességen helyezkedik el (l=277.2°, b=8.6°), így Tejútrendszerünk viszonylag sűrű csillagmezején keresztül látunk rá. Tovább.>>

NGC3132 – A Déli Gyűrűs-köd

ngc3132-lrgb-20140220-t9-ttk

Az emberi elme egyik érdekes sajátossága, hogy a dolgokban gyakran keressük a mintákat és a hasonlóságokat. Így vagyok ezzel jómagam is. Izgalmasnak tunt, hogy felvételt készítsek a talán legismertebb északi planetáris ködnek, az M57-nek a déli hasonmásáról. Tovább.>>

NGC4945

NGC4945-LRGB-20150216-T30-300s-TTK

Az NGC1316-ról (Fornax A) készült fotó befejezése után hosszasan töprengtem, hogy melyik déli galaxis legyen a következő célpontom. Az M97 és M108 párosról még készülőben volt a fotó, amikor megszületett az elhatározás: az NGC4945 galaxis lesz a következő távészleléssel megörökítendő csillagváros. Az utóbbi időben párhuzamosan használom kis műszeremet a kertből, és az iTelescope.net Ausztráliában (Siding Spring Observatory) található egy-egy távcsövét. Hogy mi a kapocs a kettő között? Ez esetben az M108-as galaxis megjelenése nagyban inspirált, hogy nagyobb távcsővel „lencsevégre kapjak” egy kusza porsávokkal tarkított, (majdnem) éléről látszó csillagvárost. Tovább.>>

NGC5466

NGC5466-LRGB-20150511-2334-sx-480s-TTK

Az Ökörhajcsár csillagkép (Bootes) irányába tekintve nagyszerű kilátás nyílik galaxisunk halójára, és az azon túl elterülő kozmoszra. Távcsövünkkel e csillagképet böngészve jóval a Tejútrendszerünk síkja fölött (északra) járunk. Messze, a galaxisunk porban és gázokban gazdag vidékeitől. Szinte semmi nem akadályozza a szabad kilátást. Ebben a csillagképben található az NGC5466. Tovább.>>

NGC5907

NGC5907-20140519-TTK NGC5907-LRGB-20140702-TTK

Halvány, 11 magnitúdós galaxisról van szó. A katalógusok szerint 12.3 x 1.8 ívperc a látszólagos mérete az égen. Majdnem pontosan az élével fordul felénk. Megjelenése miatt, nagyon találóan, gyakran hasonlítják egy késpengéhez vagy egy szilánkhoz. A spirál galaxisok általában már csak ilyenek. A korongjuk vastagsága kicsi a galaxis átmérőjéhez képest. Ez alól nem kivétel Tejútrendszerünk sem. Véleményem szerint egy spirál galaxis porsávok szabdalta oldalnézete legalább olyan impozáns tud lenni, mint amikor nagyjából merőleges látunk rá egyre, és spirálkarjaiban gyönyörködhetünk. Tovább.>>

NGC5985, NGC5982, NGC5981 – Galaxis trió a Draco-ban

NGC5985-5982-5981-20150419-0057-TTK

Pompás kis hármas a Draco-ban. Vizuálisan már láttam őket nagyobb távcsővel párszor. A régi észlelési naplómból választottam ki, hogy azon az estén bizony eme három galaxis kerül terítékre. … Tovább. >>

NGC6015 – Első bevetésen a 300/1200-as Newton távcső

NGC6015-LRGB-20160429-2259-sx-bin2-360s-TTK

Ez a cikk most kicsit más lesz, mint amiket az elmúlt években egy-egy fotóm kapcsán publikáltam. A tőlem talán már megszokott, nagyobb lélegzetvételű ismertető helyett, ezúttal csak rövidebb személyleírást adnék magáról az objektumról, és sokkal inkább az elmúlt hónapok azon történéseire és élményeire koncentrálnék, melyek aztán egészen az NGC6015 spirál galaxisról készült fotóig vezettek. Tovább.>>

NGC6302

ngc6302-lrgb-20140414-ttk-1

A Skorpió csillagképben található NGC6302 (Caldwell 69) planetáris ködöt gyakran nevezik Bogár-ködnek (Bug Nebula) vagy Pillangó ködnek (Butterfly Nebula). Bár eme utóbbi elnevezést több más mély-ég objektum is bitorolja. Többek között a hazánkból is nagyszeruen megfigyelheto M76. Varázslatos formája valóban megragadja az emberi képzeletet. Tovább.>>

NGC6503 – Magányos (???) galaxis a „semmi” peremén

NGC6503-LRGB-20170517-2304-sx-bin2-360s-TTK

A világegyetem nagy léptékű szerkezete leginkább egy óriási pókhálóra hasonlít. A galaxisok, galaxishalmazok, szuperhalmazok kusza rostos hálózata mellett, legalább annyira érdekesek az ezeket elválasztó hatalmas ürességek. Pontosabb azonban, ha ezeket inkább ritkulásoknak tekintjük. A Világegyetem ezen területei ugyanis nem teljesen üresek. Bennük is találkozhatunk galaxisokkal, galaxishalmazokkal, de szignifikánsabban kevesebbel. Az NGC6503 éppen a legközelebbi ilyen hatalmas „üreg”, a Lokális Ritkulás (Local Void) határán “lebegő”  kis spirál galaxis. Tovább.>>

NGC6781

NGC6781-20140626-TTK NGC6781-LRGB-20140828-TTK

A NGC6781 planetáris köd a Sas (Aquila) csillagképben található. Az amatőrcsillagászok által viszonylag ritkán észlelt és meglepő módon kevésbé ismert planetáris köd. Tovább.>>

NGC6910

NGC6910-IC1318-LRGB-20150710-2344-sx-600s-TTK

2015. július 9-én 19 óra körül lelkes amatőrcsillagászok kis csoportja gyűlt össze a Polaris Csillagvizsgálóban. Összejövetelük célja nem volt más, mint megmutatni az égbolt sok csodáját az odalátogatóknak. Így megy ez már hosszú évek óta, legyen szó az év bármelyik keddjéről, csütörtökjéről, vagy éppen szombatjáról. Tovább.>>

NGC6946 – Fireworks Galaxy – LRGB

ngc6946-fireworks-galaxy-lrgb-20131003-ttk

A Cepheus csillagképben az Aldemarin-tól indulva, és érintve az Éta Cepheus-t könnyen ráakadhatunk erre a gyönyörű felénk lapjával forduló galaxisra, amint ott örvénylik az égen az NGC6939 nyílthalmaz társaságában attól durván fél fokra 11´ látszó méretével. Az első írásos nyom William Herschel nevéhez kötődik. … Tovább. >>

NGC7293 – Helix-köd

ngc7293-helix-kod-20130907-ttk

Híres és gyönyörű planetáris-köd a Vízöntő (AQR) csillagképben. Otthonunkból a Földről kitűnő rálátás nyílik erre az objektumra. Fajtájának egyik legközelebbi képviselője, mindössze nagyjából 700 fényévnyire található tőlünk. A felvételemen csak a belső részeket örökítettem meg, így mindössze egy 3 fényév átmerőjű rész látható a fotón. … Tovább. >>

NGC7331

NGC7331-LRGB-20160707-0135-sx-bin2-360s-TTK

A Pegazus vidéke hemzseg a látnivalóktól. Kimondottan, ha valaki galaxisokra vadászik. Igaz, legtöbbjük olyan apró és halvány, hogy nagyobb méretű amatőrtávcsőre van szükség a megpillantásukhoz, illetve lefényképezésükhöz. Akad azonban könnyebb célpont is. Az NGC7331 katalógus számú galaxis a Pegazus csillagkép legfényesebb, és talán legismertebb galaxisa. Tovább.>>

NGC7331 – SN2013bu szupernóva

ngc7331-sn2013bu-20130713-ttk-label2

A képen látható az SN2013bu II típusú szupernóva is, melyet Koichi Itagaki fedezett fel, még 2013. áprilisában. … Tovább. >>

NGC7635 – Buborék-köd

ngc7635-buborek-kod-20130811-ttk   ngc7635-buborek-kod-lrgb-20130815-ttk

Már régóta vártam a megfelelő időjárást, hogy elkészíthessem felvételemet erről a csodás égi objektumról. … Tovább. >>

NGC7582, NGC7590, NGC7599 – A Grus Kvartett háromnegyede, s még sokan mások

NGC7582-90-99-LRGB-20151014-T30-300s-TTK

Régi vágyam volt, amatőrcsillagászati léptékben nagy átmérőjű távcsővel egy olyan felvételt készíteni, ahol több galaxis „játssza a főszerepet”, miközben a háttérben távoli galaxisok sokasága látható. Vagyis, ezek száma összemérhető a Tejútrendszerünkhöz tartozó előtércsillagokéval. Illetve terveim között szerepelt (szerepel) távoli galaxishalmazok fotózása. Tovább.>>

NGC7793

NGC7793-LRGB-20150907-T30-300s-TTK

Az augusztusi késő éjszakában, a Balaton parton álldogálva néztem, ahogy a Fomalhaut bágyadtan pislákolva már ott csücsül a horizont fölött. Fénye próbált áttörni a vízparti párán. A Déli Hal (Piscis Austrinus) csillagkép mindössze 25 fényévre lévő csillaga gondolatokat indított el bennem. Azon töprengtem, hogy lassan megfelelő pozícióba kerülnek a Déli Hal keleti szomszédságában lévő Szobrász (Sculptor) csillagkép galaxisai Ausztrália egén. […]  Még ott álldogálva kigondoltam a célpontot, ami végül az NGC7793 lett. Tovább.>>

IC objektumok

IC443

IC443-20150220-2001-TTK.JPG

Az IC443 az Ikrek csillagképben található hatalmas kiterjedésű szupernóva-maradvány. Ismert még Medúza-ködként is. Tovább.>>

IC1318 részlet (IC1318a, IC1318b)

NGC6910-IC1318-LRGB-20150710-2344-sx-600s-TTK

2015. július 9-én 19 óra körül lelkes amatőrcsillagászok kis csoportja gyűlt össze a Polaris Csillagvizsgálóban. Összejövetelük célja nem volt más, mint megmutatni az égbolt sok csodáját az odalátogatóknak. Így megy ez már hosszú évek óta, legyen szó az év bármelyik keddjéről, csütörtökjéről, vagy éppen szombatjáról. Tovább.>>

RCW objektumok

RCW58

RCW58-20150205-T30-TTK.JPG

A déli Carina (Hajógerinc) csillagképben található az RCW58. Ahogyan azt a fénykép alapján az olvasó is valószínűleg sejti, a körülbelül 3000 pc távolságra lévő köd különös megjelenését a közepén elhelyezkedő fényes csillagnak, a WR40-nek köszönheti. Ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről ezzel a végnapjait élő objektummal. Tovább.>>

Hold

Kopernikusz-kráter és környéke

hold-20130717-mozaik-copernicus-ttk

A Kopernikusz-kráter egy hatalmas becsapódás nyomát őrzi a Holdon. A kráter pereme magasra emelkedik a holdbéli tájon és külseje hegyekre jellemző lefutással éri el a környező szintet. … Tovább. >>

Timocharis – Archimedes – Autolycus – Aristillus – Cassini ív

hold-20130717-mozaik-timocharis-archimedes-autolycus-aristillus-cassini-ttk

Erre a felvételre a Timocharis – Archimedes – Autolycus – Aristillus – Cassini kráterek ívét komponáltam rá. Ezek a maguk nemében, mind igen impozáns és tökéletesen különböző szerkezetű kráterek. … Tovább. >>

Hold – Rosenberger, Vlacq, Pitiscus, Janssen, Fabricius, Metius, Vallis Rheita

hold-20130726-rosenberger-vlacq-pitiscus-janssen-fabricius-metius-vallis_rheita-ttk

Éjfél után vizuálisan barangolva a fogyó Holdon nagyon tetszett ez a régió. Gondoltam megörökítem. Ezekre koncentráltam: Rosenberger, Vlacq, Pitiscus, Janssen, Fabricius, Metius, Vallis Rheita. … Tovább. >>

Vihar előtt – Hold 60%

hold-20131012-200016-ttk

A Hold is egy olyan égitest, aminek tanulmányozásával egyszeruen nem lehet betelni. Igaz, hogy egyfelol egy állandó, ma már nem aktív világ, de a felszíni formációk hihetetlen változatossága mindig újra és újra meglep. A felszíni formációk pedig szinte minden megvilágításnál (fázisnál) újabb arcukat fedik fel. … Tovább. >>

Hold mozaik töredék

hold-20140106-ttk

… Talán egy félév is eltelt azóta, hogy a Holdat lehetőségem volt első negyed előtt távcsőben végigpásztáznom. Nem zavart az sem különösebben, hogy a légkör nyugtalan volt. Elővettem egy nagylátómezejű 5mm-es okulárt, majd leültem az észlelőszékemre, és hosszasan gyönyörködtem a látványban. … Tovább.>>

Hold mozaik – 76%-os megvilágítottság

hold-20140110-ttk

A képen a 9.4 napos Hold 76%-os megvilágítottsággal látható, mely 22 darab mozaikfelvételből lett összerakva. Tovább.>>

Hold mozaik – 53%-os megvilágítottság

hold-20140308-ttk

Nagyon hosszú ideje vártam már, hogy egyszer elso negyed környékén is készíthessek felvételt a Holdról. Egyszerűen mindig úgy alakultak a körülmények az utóbbi háromnegyed évben, hogy nem sikerült ennél a fázisnál elcsípnem égi kísérőnket. Tovább.>>

Mare Imbrium – Az Imbrium medence gyűrűi

hold-20140311-ttk

Ez a Mare Imbrium-ot, vagyis magyarul az Esők tengerét ábrázoló képet egy befejezetlen mozaik felvétel 4 darabjából raktam össze. A Hold mozaikot azért nem fejeztem be, mert nem ítéltem kellően nyugodtan a légkört igazán jó minőségű felvételek készítéséhez, így leszereltem a kamrát és inkább csak az okuláron keresztül nézelődtem. A felvételek 2014. március 11. 21:18 (20:18 UT) és 21:23 (20:23 UT) között készültek égi kísérőnk 79%-os megvilágítottságánál.

A képet mégis összeraktam, hogy a Hold egy olyan érdekességét mesélhessem el általa, aminek vizuális megfigyelésével töltöttem az időmet az okuláron keresztül. Látni fogjuk, hogy ehhez nem is kell hatalmas felbontás, és elég egy kisebb méretű távcső. Tovább.>>

A Mare Imbrium északkeleti-keleti régiója

Hold-Mare_Imbrium_NE-20160118-Polaris_20L-TTK

[…] A nyugodtság csapnivaló volt […]. Egy-egy pillanatra csillapodott csak le a légkör hullámzása, máskor meg inkább forrt, mint a lúg. Ennek ellenére, majdnem két órát töltöttem a kupolában, s csendes magányomban bóklásztam a Hold felszínén. Először okuláron keresztül szemlélődtem, majd később a magammal hozott ASI120MM bolygókamrával próbáltam felvételt készíteni direktfókuszban. Végig arra vártam, hogy egyszer csak jobbra fordul majd a légkör állapota, de nem így lett. Kezdtem fázni, és lassan ideje volt már hazaindulni. Mielőtt bezártam volna a kupolát, még beállítottam egy felvételt. A fenti kép ennek a videónak a feldolgozásával készült. Tovább.>>

Clavius az árnyékban

Hold-Clavius_arnyekban-20170306-15L-TTK

Emlékszem még, mennyire csodáltam gyermekkoromban, mikor a bűvészek hatalmas dolgokat tüntettek el, vagy éppen varázsoltak elő. Ezek az emberek az illúzió és a figyelemelterelés művészei. Még ha hihetetlen is, de lenyűgöző a szemfényvesztés. Nem lehet csak úgy elővarázsolni az ebédlőasztalt, eltüntetni az autót, de még csak egy épület sem válhat semmivé az orrom előtt! Pár évtizeddel később, noha már tudom, hogy miként működik egy-egy trükk, még mindig képes elbűvölni az adott mutatvány. Tovább.>>

Naprendszer

A Callisto árnyéka a Jupiteren – 2014. 03. 11.

jupiter-callisto_arnyek-2014-03-11-22_33_10-ttk

Már egy ideje fontolgattam, hogy elkészítem életem első Jupiter felvételét. Csak a megfelelő alkalomra vártam. 2014. március 11. éjszakájára a Meteor Csillagászati Évkönyv 2014 előre jelezte a Callisto árnyékának átvonulását a Jupiter korongján. Gondoltam, hogy ez lenne az igazán megfelelő alkalom. Tovább.>>

Az Europa árnyéka a Jupiteren – 2014. 04. 07.

jupiter-europa_arnyek-2014-04-07-23_15_19-ttk

2014. április 7. estéjén arra készültem, hogy megfigyelem és felvételeket is készítek arról az eseményről, ahogyan az Europa nevű hold árnyéka végigvonul a Jupiter korongján. Tovább.>>

Szaturnusz – első sikeres felvételem egy bolygóról

szaturnusz-20130609_2250_ttk

Az eső utáni “kellemesen” párás égen próbáltam tökéletesíteni a tudásomat. Ez lett az eredmény a 2000 képkoca Registax-os feldolgozása után. A felvételhez egy Baader Hyperion 5mm okulárt használtam. … Tovább. >>